Amikor minden összeáll: történet az ingatlanos etikáról
Van, amikor egy ajtó bezárul.
És van, amikor kiderül: nem is oda kellett bemenni.
Az elmúlt időszakban sokat tanultam szakmailag – nem számokról, hanem hozzáállásról, tisztességről és felelősségről.
Ez a bejegyzés nem vádaskodás.
Nem nevekről, nem címekről szól.
Hanem arról, hogyan lehet ugyanabban a helyzetben nagyon másképp dolgozni.
És arról is, miért döntöttem úgy, hogy ezt a szemléletet nyíltan képviselem.
Ajánlás útján kerültem egy fejlesztő ügyfélhez, akik több ingatlant is értékesíteni szeretnének.
Az egyik lakás eladása kulcs lehet a további együttműködéshez – de most nem is erről van szó.
A tulajdonosok "versenyeztetni" szerettek volna: rajtam kívül még két ingatlanos is megjelent.
Mivel én érkeztem először, és az ajánlás is hozzám kötődött, megbeszéltük, hogy inkognitóban maradok.
Az egyik kolléga távozott is, amikor kiderült: ez nem lesz kizárólagos megbízás.
A másik viszont maradt – és hosszasan beszélt a hálózatukról, az erejükről, és arról, hogy
"náluk mindig a kereső ügyfél fizet, mert őket bízzák meg az ingatlan felkutatásával."
Ebben a pillanatban ismertem fel a hálózat nevét.
Egy régi történet jutott eszembe:
Még tavaly ősszel egy ügyfelem nevében tárgyaltam ezzel az irodával, mert az általuk hirdetett lakást szerette volna megvenni.
Az ár XX millió forint volt – majd kiderült, hogy
a vevőnek kell kifizetnie az ingatlaniroda jutalékát, tehát az adásvételi szerződésben x millióval kevesebb fog szerepelni, erről majd a vevő kap számlát,
annak ellenére, hogy semmilyen szerződéses kapcsolatban nem állt velük a vevő.
Alkura nem volt lehetőség.
Együttműködésről, jutalékmegosztásról szó sem esett.
A helyzet odáig fajult, hogy a kolléga kijelentette:
"ennek a vevőnek a lakás nem eladó – semmilyen áron."
Ez egy kemény, veszekedős történet lett, és az ügyfelem érthetően felháborodott.
Miért írom le mindezt?
Azért, mert ez pontosan megmutatja, mit gondolok az ingatlanközvetítésről.
Nem gondolom, hogy az a "modern" modell,
– ahol a vevő fizet egy olyan szolgáltatásért,
– amit nem ő rendelt meg,
– és ahol a transzparencia csak marketingfogás.
Számomra az ingatlanos munka bizalomról szól.
Arról, hogy:
minden fél tudja, ki kinek dolgozik
ki mit fizet, és miért
és senki nincs kényszerhelyzetbe hozva
A tárgyalás után – amikor ezt a történetet elmeséltem –
a tulajdonosok pontosan értették, miért dolgozom másképp.
Nem a hálózat nagysága számít.
Nem a hangos önfényezés.
Hanem az, hogy tisztán, egyenesen, etikusan képviseled az ügyfeled.
És igen: jó érzés volt visszaigazolást kapni arra,
hogy hosszú távon ez az út működik.
Balogh Kata
Tudatos Ingatlan
